Aranyút nyílt Európa és Kína között

A Jeges-tengeren a globális felmelegedés következtében megnyílt tengeri útvonal radikálisan csökkenti az áruszállítási időt.

A kínai állami Cosco tengerhajózási társaság egyik hajója a múlt héten szedte fel a horgonyt a kínai Dalian kikötőjében, és vágott neki a Jeges-tengernek a hollandiai Rotterdam irányában, elsőként véve igénybe a sarkkörön túl megnyílt „északkeleti átjárót”.

Az 5400 kilométeres távolságot a 19 ezer bruttó regisztertonnás Yong Sheng a számítások szerint 30 nap alatt teszi majd meg, azaz mintegy két héttel rövidebb idő alatt jut el Európába, mint a bejáratott déli, a Szuezi-csatornán áthaladó útvonalon.

– A jeges-tengeri útvonal 12-15 nappal rövidíti meg a szállítási időt. A tengerhajózásban az ilyen lehetőségeket aranyútnak nevezzük – írja a Cosco közleménye.

A jeges-tengeri útvonal alapjaiban fogja átformálni a világkereskedelmet – mutatott rá Sam Chambers, a SinoShip hajózási magazin szerkesztője. – A kínaiak a lehető legnagyobb mértékben ki fogják használni az alternatív útvonal által kínált lehetőségeket – mondta.

Kína legnagyobb exportpiaca Európa, ahová tavaly 290 milliárd euró értékben szállított árucikkeket. Tavaly Kína teljes külkereskedelmi forgalma 2,91 ezer milliárd euróra rúgott. Kínai kutatók számításai szerint hét év múlva az ország külkereskedelmi forgalmának már mintegy 5-15 százaléka halad majd az északi-tengeri útvonalon.

Kína számára azonban a jeges-tengeri útvonal nem csak kereskedelmi szállítási útvonalként jön számításba, hanem az onnan megközelíthető orosz gázmezők miatt is. Kínának – mivel nem határos a Jeges-tengerrel – nem lehetnek territoriális követelései a térségben, de teljes mértékben tudatában van az Arktisz tudományos kutatási és hadászati jelentőségének.

Kína három hónappal ezelőtt kapott megfigyelői státuszt az ásványkincsekben és energiaforrásokban gazdag térségben territoriális joggal rendelkező országokat tömörítő Arktiszi Tanácsban. A tanács nyolc teljes jogú tagja: Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Oroszország, Svédország és az Egyesült Államok.

A jeges-tengeri útvonal jelenleg évente már mintegy négy hónapig vehető igénybe a globális felmelegedés hatására elolvadt jégpáncélnak köszönhetően. Az útvonalon azonban egyelőre hiányos a hajózási infrastruktúra, nincsenek kikötési lehetőségek, így szükséghelyzetben a reakcióidő hosszú.

2013.08.19.