Kompresszorok

Kompresszor (régebben gázsűrítő) egy olyan gép, mely erőgéppel meghajtva növeli egy gáz nyomását és csökkenti térfogatát. A kompresszorok működése hasonló a szivattyúéhoz, mindkettő növeli a közeg nyomását, mindkettő képes csővezetéken keresztül a közeg szállítására, csak míg a szivattyúk a gyakorlatilag összenyomhatatlan folyadékokkal dolgoznak, a kompresszorok összenyomható gázokat szállítanak. A kompresszor működése folyamán a gáz a végnyomástól függően felmelegszik. A szakirodalom általában megkülönbözteti a kisebb nyomást előállító fúvókat a tulajdonképpeni kompresszoroktól, annak alapján, hogy igényelnek-e visszahűtést vagy sem. Egyébként a fúvók és kompresszorok azonos működési elvvel rendelkeznek.

A kompresszorok főbb típusai:
Térfogatkiszorításos elven működő kompresszorok.
Forgattyús mechanizmust használó kompresszorok
Dugattyús kompresszor.
Membrán kompresszor.
Rotációs kompresszorok
Csúszólapátos kompresszor.
Csavarkompresszor.
Roots-kompresszor.
Enke-kompresszor.
Forgókarmos kopmpresszor
Vízgyűrűs kompresszor.
Spirálkompresszor.
Áramlási elven működő kompresszorok.
Radiális („centrifugál”) kompresszor.
Axiális kompresszor.

Dugattyús kompresszor
A dugattyús kompresszorok működése hasonló a dugattyús szivattyúkéhoz. A forgattyús mechanizmus által hajtott dugattyú hengerben végez alternáló mozgást a hengerfejen egy vagy több szívó és nyomószelep helyezkedik el. A szelepek vagy a gáznyomás különbsége vagy a gőzgépekhez és dugattyús motorokéhoz hasonló vezérlés nyitja-zárja. Ha a dugattyú a felső holtponttól az alsó felé (az ábrán balról jobbra) halad, a nyomószelepek zárva vannak, a szívószelepek nyitnak és a kisnyomású gáz beáramlik a hengerbe.
Az alsó holtpontnál a szívószelepek bezárnak, a dugattyú felső holtpont felé haladásakor a hengerbe zárt gáz térfogata csökken, nyomása nő. Amikor a hengerben lévő gáz nyomása eléri a nyomótérben lévő gáz nyomását, a nyomószelepek nyitnak és a gáz kiáramlik rajtuk keresztül a nyomóvezetékbe. A gáz visszaáramlásának megakadályozására a dugattyú és a dugattyúrúd is megfelelő tömítéssel van ellátva. A dugattyús kompresszorok több fokozatban igen nagy nyomás előállítására is képesek. Például a folyékony levegő előállítására használt Linde-eljárásban a levegőt 200 bar nyomásra komprimálják, az ammónia szintézishez a nitrogént és a hidrogént 200-300 bar nyomással sűrítik. A többfokozatú kompresszorok hengerei a nyomás növekedésével egyre kisebb átmérőjűek lesznek. A dugattyús kompresszorok általában hatékonyabbak más kompresszoroknál, de méreteik nagyobbak és üzemük zajosabb, mint a rotációs kompresszoroké. A dugattyús szivattyúk működése pulzáló, ez veszteségeket (a gázoszlopot minden löketnél fel kell gyorsítani) és zajos működést okoz.
Tulajdonképpen a membrenás kompresszorok is dugattyús kompresszorok, azonban ezeknél a dugattyú és dugattyúrúd tömítésének szerepét a hajlékony membrán veszi át, ami tökéletesen elvélasztja a nyomóteret a környezettől. Hátrányuk, hogy a membrán korlátozott szilárdsága miatt csak kisebb nyomást bír ki. Előnyük, hogy volumetrikus veszteség nélkül képesek működni, ezt költséges, agresszív vagy mérgező gázok szállításánál használják ki.