Drasztikus hitelszűkéhez vezethet a szigorú feltételek fennmaradása

A háztartási és vállalati szektor hitelfeltételei tovább szigorodtak, de a szigorító bankok aránya az előző negyedévhez képest jelentősen csökkent – ezt mutatja a Magyar Nemzeti Bank áprilisi hitelezési felmérése, amelyet csütörtökön sajtótájékoztató keretében ismertettek a jegybank szakemberei.

A jelentésben az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy drasztikus hitelszűke nemcsak a hitelezési feltételek egyszeri jelentős szigorítása esetén alakulhat ki, hanem akkor is, ha a szigorítások tartósan fennmaradnak.

Homolya Dániel, az MNB vezető elemzője elmondta: a felmérésben a bankok jelezték, hogy a háztartások hitelezésében némi korrekció várható a végtörlesztés idején kialakult szigorú hitelezési feltételekben. Ugyanakkor a vállalati körben nem várható hasonló fordulat: a bankok a következő félévben is a hitelezési feltételek szigorodására számítanak.

A képet árnyalja, hogy korábban a bankok többsége jelentős szigorítást várt 2012 elejére, de a 3 éves Európai Központi Bank hiteltendereknek is köszönhetően végül jóval kevesebb bank lépett a szigorítás irányába – tette hozzá a jegybanki szakértő.

A felmérés azt mutatja, hogy a hitelezési feltételek szigorításához továbbra is elsősorban az alacsony hitelezési hajlandóság járul hozzá. Az előző felméréshez képest érdemben csökkent azon bankok száma, amelyek a gyengülő hitelezési képességet jelölték meg a szigorításhoz hozzájáruló tényezőként. A banki válaszok összesítése alapján a válság éleződése, azaz 2008 második fele óta végrehajtott szigorítások okaként a bankok 73 százalékban a hitelezési hajlandóságot befolyásoló tényezőket, 13 százalékban a likviditási-, míg 9 százalékban a tőkekorlátokat említették.

Az áprilisi felmérésben külön kérdőívvel fordult az MNB a bankokhoz a kis- és középvállalkozások kamatkondícióinak részletesebb megismerésére rákérdezve – jelezte Homolya Dániel. Az eredmények azt mutatják, hogy elsősorban a mikro- és kisvállalkozások jóval drágábban tudnak hitelhez jutni,
mint a kamatstatisztikákban megjelenő bankközi kamat feletti átlagosan 2,5 százalékpont körüli vállalati felár.

A forinthitelek esetében kockázati besorolástól függően 4-6 százalékpont körüli feláron juthatnak hitelhez: az euróhitelek esetében legalább 5,5 százalékpont a jellemző, rossz kockázati besorolás esetén azonban a kamatfelár a 8 százalékpontot is elérheti.

Az MNB korábban megjelent stabilitási jelentésében 2013 végére várta a banki hitelezés bővülését, azaz a trendfordulót, erre a mostani felmérésben nem kérdeztek rá – felelte egy kérdésre Homolya Dániel.