Cikkek, tippek kategória archívuma
Légcsatornák karbantartása
Írta marci a(z) Cikkek, tippek kategóriában - 2009/09/26
A központi elszívó rendszert a társasházak rendszerint elhanyagolják, így amellett, hogy a tetőn lévő szellőzőmotorok legtöbbje működésképtelen, maga a szellőzőkürtő is eldugul, átjárhatatlanná válik az évek során. Magyarországon a 20-35 éve épített panelházak többségének szellőzése, szagelszívása a lapos tetőn elhelyezett elszívó motorhoz csatlakozó függőleges csőrendszeren alapszik, amelyhez csatlakoznak a lakások fürdőszobáiban, mellékhelyiségeiben, konyháiban elhelyezett elszívó csonkok. E rendszer fő funkciója a lakásokban keletkező különféle szagok, illatok elszívása, eltávolítása. Ebbe a rendszerbe akaratlanul háztartási por, főzés közben keletkező zsírkorom és egyéb szennyeződés is kerül. Ezek miatt a szellőzés sajnos nem a legnagyobb hatékonysággal működik.
A hatékonyság csökkenésének leggyakoribb okai:
•a szellőző csatornák szennyezettsége (a ház megépülése óta, tehát 30-35 éve, soha nem voltak tisztítva),
•az elszívó motorok, tehát a szellőzőrendszer nem megfelelő hatásfokú működése,
•konyhai páraelszívó és más készülékek szabálytalan bekötése a rendszerbe,
A panelházakban lévő szellőző rendszerek nem megfelelő karbantartása különböző egészségügyi kockázatot rejt magában. A több éve lerakódott por asztmás és légúti megbetegedéseket okozhat, táptalaja lehet az esetleges lakástűz gyors terjedésének. Veszélyt jelentenek a szennyezett légcsatornában megtelepedett különböző élősködők, gombák. A tisztítás azért is szükséges, mert a szellőző vezetékben szálló por és egyéb kellemetlen anyagok visszajuthatnak a lakások légterébe.
A lakók kisebb felújítási munkái (pl.: nyílászáró csere, egyéb más mechanikus elszívó rendszer bevezetése) okozhatják a – különböző szagok formájában érzékelhető – visszaáramlás lehetőségét. Több nagyvárosban a gyorsan terjedő lakástüzek egyik oka az elszívó rendszer függőleges légcsatornáinak nagyfokú szennyezettsége volt. Az alsó lakásból kiinduló lakástűz felfelé terjedése így okozhatott tüzet a feljebb lévő lakásokban is.
A tisztítási technológia
•A szellőzőmotorok típustól függő leszerelése vagy felhajtása, amellyel szabaddá tehető a tisztítandó szellőző-elszívó vezeték
•A szellőzőmotor-ház és ventilátorlapátok megtisztítása valamint a szűrőbetétek kivétele és kitakarítása
•A függőleges szellőzőcsövet speciális, száraz forgókefés módszerrel tisztítják. Az erre a célra kialakított speciális kefe biztosítja a szennyeződés eltávolítását, melyet egy nagyteljesítményű ipari porelszívó segítségével szívnak el
•A szellőzőmotorok visszaszerelése, üzembe helyezése
•A csövekből eltávolított szennyeződés elszállítása
Hogyan válasszunk szellőzőtisztító céget?
Ha nincsenek korábbról tapasztalataink szellőzőtisztítás terén, valószínűleg tanácstalanul fogunk ülni az internetes kereső által megjelenített találatok előtt, s csak találomra választunk egy céget, mellyel végül üzletet köthetünk. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre korlátlan idő és pénzmennyiség, érdemes a döntést a lehető legjobban felkészülve meghozni.
Egy céget korábbi munkái alapján tudunk a legkönnyebben megítélni. Az első lépésünk tehát az lehet, hogy felkeressük a cég honlapját (odafigyelve a telephelyre és a fő tevékenységi körre), majd megnézzük azt az oldalt, ahol felsorolják különböző referenciáikat. Egy másik út lehet egy cégre találásban, hogy más társasházak, lakásszövetkezetek kivel dolgoztattak. A nagyobb, elismertebb házakat kezelő cégek magas szintű szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező tisztító szakértőkhöz ragaszkodnak, olyanokhoz, akik már sok ügyféllel dolgoztak együtt.
Hogyan válasszunk kivitelezőt
Egy építési, felújítási munka során az első kérdés, hogy hogyan találjuk meg a megfelelő kivitelezőt. Ár-érzékenyek vagyunk, elsőként gyakran a várható költségek döntenek.
Pedig az ár egy nagyon szubjektív dolog, számos eltérő nézőpontból lehet tekinteni rá. Feltétlenül az adott munkának megfelelően kell eldöntenünk, mennyit szeretnénk és tudunk áldozni a kivitelezésre, mennyire fontos számunkra az ár. Az esetek többségében a jobb hírnévvel és nagyobb szakmai tudással rendelkező cégek magasabb áron dolgoznak, mint a kevésbé elismertek, de minőségében jobb lesz az elvégzett munka.
Mikor felmerül az ár kérdése, mindig elmondhatjuk, hogy a tisztítási piacon erős verseny folyik, az árakat tekintve pedig az egységesség jele sem figyelhető meg. Egy 10 emeletes panelház 1 darab szellőző csatornájának tisztítását el lehet végezni akár 10.000 Ft-ból is – ilyenkor elég kicsi az esélye, hogy jól sikerül -, és el lehet végezni akár 40.000 Ft-ból is. Előfordulhat, hogy egy cég a versenyeztetés során a többi cég alá ajánl csak azért, hogy a munkát megkapja.
A cégek szakmai tapasztalata, tudása változó. A nagy cégek szakértőket felhalmozva szerteágazó szakterületeken lehetnek otthon, a kisebbek inkább egy speciális szaktudással rendelkezhetnek egy konkrét területen. Kérdezzünk rá bátran, hogy korábbi munkái közül mit gondol projektünkhöz hasonlónak. A tudás közel áll a tapasztalathoz, hiszen a cégek tudásuk alkalmazása során juthatnak hozzá. A tudást illetően térképezzük fel, hogy milyen szolgáltatásokat kínálnak, és hogy azok mennyire változatosak. Vegyük figyelembe, hogy egy cég mennyire hajlandó elmagyarázni, ha valami nem működik. Egy szakmai tapasztalatokkal és megfelelő tudással rendelkező vállalkozás biztosan segíteni fog számunkra a lehető legjobb megoldás kiválasztásában, míg egy kevésbé tapasztalt társaság szó nélkül elvégzi a munkát, de nem tud tanácsot adni pl. energiatakarékos megoldásokra, esetleg szükséges felújításokra. Ha ajánlanak egy jól használható alternatívát, fel tudnak hozni a való életből merített példákat igazuk bizonyítása érdekében, akkor valószínűleg megbízhatunk bennük.
Hordozható szerszámtárolók – szerszámos ládák
Írta . a(z) Cikkek, tippek kategóriában - 2009/09/08
Vásárláskor mindenképpen győződjünk meg a megfelelő minőségről, amit elsősorban a dobozok anyagvastagságán, rugalmasságán mérhetünk le. Fontos persze az ár is, de ne törekedjünk feltétlenül a legolcsóbb tároló megvásárlására, mert egy ilyen alkalmatosságnak időnként komoly terhet kell viselnie, és egy gyenge minőségű doboz biztosan a legrosszabb pillanatban fog darabjaira hullani. Az is előfordul, hogy leszakad a fogantyújuk, vagy leesik a fedelük; ez sem kellemes.
A legtöbb szerszámos doboz úgy lett kialakítva, hogy munka közben rá is lehessen ülni. Ebből a megfontolásból nagyon praktikusak a tárolók, amelyeknek kibillenthető oldalsó rekeszeik vannak az apróbb alkatrészek számára. A szokásos módon persze a fedél alatt is van egy kiemelhető rekeszes tálca. Ugyanilyen tálcája van a jobb dobozoknak is, itt pluszként a fedélbe építettek be egy külön nyitható rekeszt, amelyben csavarok, behajtóhegyek stb. helyezhetők el. Minden tárolódobozra érvényes az, hogy a fedelét soha ne felejtsük el lezárni, mert ha e nélkül véletlenül megemeljük, bizony könnyen kiborulhat a tartalmuk.
Kimondottan apróbb eszközök – dübelek, csavarok, szegek, kisebb alkatrészek – tárolására alkalmasak a “profi” szerszámdobozok. Ezeknek érdekessége, hogy a rekeszeket nem választólapokkal alakították ki bennük, hanem önálló, egyenként is kivehető dobozkákkal. Arra is gondoltak, hogy ha néhány doboz ki van emelve, a többi akkor sem tud csúszkálni, mert a speciálisan kialakított fedél leszorítja azokat. A fedél természetesen átlátszó, így a dobozok tartalma jól áttekinthető. A vödör formájú szerszámtartót a horgászó ezermestereknek külön ajánljuk a figyelmébe.
Az elektromos kéziszerszámokhoz gyakran csak egy gyenge kartondobozt kapunk, ami hosszú távú tárolásra nem alkalmas. A sorozatban kitűnő szerszámgép-tárolókat is találhatunk a legáltalánosabb kisgépekhez méretezve. Készül ilyen sarokcsiszolóhoz, körfűrészhez, fúrógéphez, csiszolóhoz, és még a legfontosabb tartozékoknak is jut hely bennük.
Végül – de nem utolsó sorban – olvasóink figyelmébe ajánljuk a kategóriájában egyedinek számító fűrészbakokat. Könnyű, könnyen mozgatható, egyetlen mozdulattal szétnyitható, összecsukható eszközökről van szó, kinyitáskor kis tárolópolc képződik rajtuk. Tetejükön csövek, lécek, alkatrészek befogására alkalmas rögzítő eszközök is vannak. A fűrészbakok továbbfejlesztett változata a komplett munkapad, illetve satupad.
Szerszámok elhasznált táskákban
Írta . a(z) Cikkek, tippek kategóriában - 2009/09/06
Egy családban számos táska, szatyor van, hogy ki mit használ, azt sok esetben a divat is meghatározza. Sokszor még egészen jó állapotú “egyedek” is szekrény mélyére kerülhetnek, mert kifeslett a varrásuk, nem divatos az anyaguk, vagy használatuk közben kissé viseltesek lettek. Kidobni persze sajnáljuk, hordani azonban már nem szeretnénk őket. Ezért kerülnek azután a gardróbszekrények, utazó bőröndök mélyére, majd évek múlva valamelyik lomtalanításkor megszabadulunk tőlük. Kevesen gondolnak viszont arra, hogy ezek a táskák még jó esetben helyettesíthetik az otthoni szerszámos fiókot, vagy ládát. Még olyan áron is érdemes ilyen célra használni őket, hogy ehhez kissé magunknak kell átalakítanunk a táskákat. Nos, ötletadóként bemutatunk néhány szerszámossá változtatott táskát, és az átalakításukhoz is adunk néhány tippet.
Az irattáskáknak számtalan változata van, melyek főként kisebb szerelőszerszámaink, fogók, csavarhúzók, reszelők, ezek készleteinek elhelyezésére adnak lehetőséget. A különféle szerszámok táskába rögzítését a belsejükbe utólag beragasztott hevederes tartókkal oldhatjuk meg. Hogy melyik táskában milyen szerszámokat helyezhetünk el, azt a táska oldalmagassága alapján döntsük el. A húzózáras, kisebb méretű, kétfelé nyitható irattáskákba műszerész csavarhúzó-, tűreszelő-készletek, kis fogók, és más finomabb munkákhoz való szerszámok valók. Lényeges, hogy a kétfelé nyitható fedélre erősített szerszámok a táska becsukásakor ne feszítsék túlságosan szét a táska két oldalát, mert ez a húzózárat túlságosan igénybe venné, idő előtt tönkretenné.
Ha a táska fedelek túl puhák, és nem tartanák meg a formájukat, akkor középen hasítsuk fel a bélést, és csúsztassunk alájuk egy-egy kemény kartonlemezt, vagy 1-1,5 mm vastag műanyaglapot. A felvágott bélés széleit oldószeres ragasztóval ragasszuk vissza a táska középső gerinclapjára, majd műanyag hevederből szegecselve, vagy leöltve készítsük el a szerszámokat rögzítő hevedereket. A kész füles hevedereket a szerszámokhoz igazított helyzetben ragasszuk a táska belsejébe, és egy-két bőrszegeccsel is fogassuk a táska fedeléhez. Ha a nagyobb füles táskákba nehezebb szerszám, pl. elektromos szerszámgép is kerül, akkor a táska aljára szegecseljünk 3-5mm vastag rétegeltlemezből levágott erősítőlapot, és a táska hordfogantyúit is erősítsük meg néhány széles fejű bőrszegeccsel.
A hosszúkás műbőr táskákat is alkalmassá tehetjük szerszámaink tárolására, ha azokat jól csoportosítjuk, és a középső válaszfalára, vagy a két oldalára is erős vászonból kiszabott és leöltött zsebeket, hevederfüleket erősítünk. Egy ilyen táskában bizony sok szerszám elfér, de a kiálló szerszámnyelek gátolhatják a húzózár használatát, ezért ezt igyekezzünk jó elrendezéssel elkerülni, és akkor a táska mélyére került szerszámot is különösebb rakosgatás nélkül vehetjük ki. A merevítő tartóbetéteket ragasztva, a sarkokban néhány bőrszegeccsel is megerősítve rögzítsük a táska belsejébe.
A régi válltáskákat is felhasználhatjuk ilyen célokra, ha anyaguk egyébként erős, varrásaik pedig nem sok helyen feslettek fel. Ezeket egyébként kézzel is átvarrhatjuk, ha a tűhelyeket előbb nyeles szorítóba fogott zsákvarró tűvel kilyuggatjuk. Az ilyen táskák általában puha anyagból készültek, nincs tartásuk, ezért a feneküket merevítsük ki. Így fúró-, vagy más elektromos szerszámgépet is a táskában tarthatunk, a kisebb szerszámok tárolására pedig a külső oldalzsebeket használjuk. A régi vállszíjat érdemes erős műanyaghevederre cserélni, és ugyanebből az anyagból ragaszszunk rá két oldalsó hordfogantyút is, amelyet a fenékrészen szegecsekkel, felül pedig az oldalak anyaggát is átöltve varrjunk fel. A külső zsebeket azonban ne tömjük ki túlságosan, mert ezzel erősen igénybe vesszük a zsebek tűzéseit és az anyagát is, amely hamar szakadást okozhat.
A régi bugyros női táskák is alkalmasak szerszámtáskának, de ezekbe csak könnyű szerszámokat célszerű tárolni. Ezek ugyanis finomabb anyagból készültek, tűzéseikhez pedig vékony cérnát használtak fel. A pillanatforrasztó páka, s általában a kisebb műszerész szerszámok kényelmesen és főként jól védetten elférnek a belsejükben, valamint az esetleges külső zsebeikben (5). Bélésanyaguk általában könnyű viszkóz textília, ezért lehetőleg ne ezt az anyagot varrjuk hosszanti irányban a külső műbőrhöz, inkább a belsejükbe helyezett műanyag hullámlemezből kialakított, U-alakban meghajlított betéttel merevítsük ki az oldalukat, aljukat. Az igényesebbek vászonból varrt béléssel is elláthatják, és akkor a belső zsebeket az igényeinknek megfelelő méretben és nagyságban alakíthatjuk ki. Az új bélést a szélei mentén, erős zsineggel, két tűt használva, ritka tűzéssel varrjuk a táska műbőr huzatához.
Az éltes bevásárló kulikat szerszámos kocsivá alakíthatjuk. Ezek általában görgős vázra erősített zsákok. Ha a váz ép, arra egy 10 mm-es MDF lemezből készült dobozt nem nehéz összeütnünk. Mérete kb. 400×400x300 mm-es legyen, s a dobozt a vázhoz és a zsák tartójához erősítsük fel. Az eredeti bevásárló zsákot úgy alakítsuk át, hogy a doboz belsejébe helyezve rögzíthessük a fenéklapjához, oldalt pedig hajtsuk vissza. E részre erős vászonból, rossz farmernadrágból levágott darabokból készítsünk zsebeket, és ezeket varrjuk a külső oldalvászonra. A doboz belsejét is elláthatjuk különféle zsebekkel, melyeket ragasztva és szegekkel a dobozhoz is fogassunk oda. A zsebek nagyságát természetesen a tárolandó szerszámokhoz igazodva határozzuk meg, és széleiket ragasztva szegjük be. E célra használhatjuk a ragasztópisztolyt is, mert a kinyomott ragasztóanyag nemcsak rögzíti, de meg is erősíti, alaktartóbbá teszi az oldalzsebeket. A felerősítésüket is hasonlóan oldhatjuk meg, de két-három szeggel a dobozhoz is célszerű hozzáerősítenünk mindegyiket. Kiselejtezett övtáskákkal is felövezhetjük az ilyen szerszámos kulikat, így ezeket is újból hasznosíthatjuk. Az ilyen kuli különösen a ház körüli munkáknál hasznos, hiszen segítségével szinte az egész szerszámkészletünket könnyen a “tetthelyre” szállíthatjuk.
Az átalakításra alkalmasnak tartott táskákat először alaposan vizsgáljuk át, felfeslett varrásaikat javítsuk ki. Lehetőleg használjuk ki a meglevő lyukakat, de öltéseink lehetnek nagyok is. Most már nem a szépség, a fontos, hanem a tartósság. A műbőrből készült táskák a tárolás során eldeformálódhattak, amit úgy korrigálhatunk, hogy a belsejükbe zárt hajszárítóval felpuhítjuk az anyagukat, majd ezt követően újságpapírral kitömve hagyjuk lassan kihűlni. A felületüket pedig még melegen dörzsöljük át glicerin olajjal, vagy fújjuk be többször szilikonnal.
A rossz, kopott húzózárat csak akkor pótoljuk újjal, ha a táska zárásához erre szükségünk van. A varrást kézzel elég nehéz elvégezni, de nagyobb öltéseket ejtve gyorsan túl lehetünk ezen a javításon is. A zsebek szegéséhez, továbbá a kartonlapok beragasztásához oldószeres ragasztót vagy ragasztópisztolyt használjunk, mert ezzel is gyorsabbá tehetjük az átalakítási munkát. A varráshoz mindig erős varrófonalat fűzzünk be a közepes hímzőtűbe. Ezzel könnyebb a varrás, de csak akkor, ha a keményebb anyagokat előlyukasztjuk árral, vagy zsákvarró tűvel. A műanyag hevederekből kialakított füleket is célszerű varrni, ám a kész tartósort már ragasztva erősítsük a táskák belsejébe. A ragasztópisztoly most is jó szolgálatot tesz majd, ha a darabokat jól a helyükre illesztjük. Ha e szempontokat betartjuk, a táskák átalakítása nem okoz majd számottevő nehézséget. (Ezermester)
Fúrás betonfalba
Írta mester a(z) Cikkek, tippek kategóriában - 2009/08/02
A betonfúrás nehézségeit valószínűleg minden panellakásban lakó ismeri. Az erős vasbeton szerkezet a legbiztosabb, legerősebb alapot szolgáltatja mindenféle dübeles rögzítéshez, a pontos fúrás viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Valljuk be, gyakran kényszerből vagy tájékozatlanságból nem a megfelelő eszközöket, szerszámokat használjuk a művelethez.
Legelőször is szögezzük le, hogy a betonpanel fúrásához fúrókalapács (tehát pneumatikus fúrógép) kell. A körmöstárcsás ütvefúrók egy-egy kisebb furat – vagy nagyobb, de több lépcsőben történő – kifúrására alkalmasak csak, az sem tesz túl jót nekik. Az sem baj, ha a furat pontos helye nem meghatározott, így ha fémkeresővel előre, vagy fúrás közben sajnos utólag betonvasat találunk, akkor kissé arrébb próbálkozhatunk újra. Egy furatsorozatnál viszont erre nincs lehetőségünk. Például egy IKEA tükörmozaik felszereléséhez szükséges furatok helye tizedmilliméterre meghatározott. Ehhez már csak a pneumatikus gépek jöhetnek szóba, vídiabetétes betonfúróval, de még ezekkel sem mehetünk 100%-os biztonságra.
A két “nagy ellenfél” a kavics és a betonvas. A klasszikus módszer, hogy ha a fúró megakad – forog-forog, de nem megy előre – akkor meg kell állnunk (mielőtt a vídiabetétet leolvasztjuk a fúrószárról), és a furatba bevilágítva, hegyes tárggyal megkapargatva el kell döntenünk, hogy melyik ellenféllel állunk szemben. Ha kavics van a furat mélyén, akkor hegyes pontozóval, kalapáccsal össze kell törnünk, majd utána folytathatjuk az ütvefúrást. Ha betonvasba ütköztünk, a betonfúró szárat ki kell cserélnünk egy HSS fém spirálfúróra, ki kell kapcsolnunk a kalapálást, és lassú fordulaton át kell fúrnunk a betonvasat. Sajnos ilyenkor gyakran előfordul, hogy a vas eldeformálja, elviszi a furatot. Ha érezzük, hogy a fúrószár mindenképpen el fog mászni, akkor legalább azt igyekezzünk elérni, hogy a furat torkolata ne táguljon ki, inkább a fala ferdüljön kissé el.
A fischer cég három új kalapácsfúró-szára nagyban leegyszerűsíti ezt az összetett és bonyolult műveletsort. A “SDS-Plus Driller” fantázianevű fúró speciális három élű, keményfém lapkás hegyet, és hármas hornyú, mart fúrószárat kapott. A lapkák anyaga olyan, hogy élesre köszörülve elforgácsolja az acélt, de a betonban kalapálva sem életlenedik el. Belemar és elforgácsolja a kavicsot is, így egyetlen műveletben lehet nagy biztonsággal elkészíteni a furatot vasbetonban is.
Ugyanez vonatkozik az SDS-max kalapácsfúróra is, amelynek mart, nemesített fúrószára és speciális, hat élű, háromlapkás, ún. “Booster” feje van. A keményfém lapkákat nagyhőmérsékletű forrasztással rögzítették a fúrószárra, így erősen felmelegedve sem olvadnak le. Ugyancsak csak nagy a tűrőképessége a golyószórt felületkezeléssel készült fúrószárnak is. A fej- és a szárkialakítás igen kiegyensúlyozott, így felesleges rezgések nem keletkeznek, a fúrónak jó a megvezetése és hosszú az élettartama.
Az “SDS-Plus Pointer” szárának kialakítása és a fúróhegy geometriája is szokatlan újdonság. A hegyen lévő kis csúcs nagyon jó megvezetést ad a fúrónak még a legkeményebb B50-es beton fúrásakor is. A keményfém betét nem csak élezett, hanem önélezős, ami a teljes élettartama alatt azonos fúrási teljesítményt eredményez.
Mit jó tudni a villamos energia számláról?
Írta mester a(z) Cikkek, tippek kategóriában - 2009/07/27
Ha valaki ki szeretné zökkenteni magát túlzott nyugalmából, kis izgalomra, vagy bosszankodásra vágyik, az adrenalin szint emeléséhez elegendő valamelyik közüzemi számlát elővennie. Nem nagyon kell keresgélni, minden hónapban találunk ezekből négyet ötöt a postaládánkban. Víz, gáz, Tv, telefon, szemétszállítás, csatornadíj, egyes helyeken közös költségek és különféle adók, ha mindez kevés, akkor még biztosításokat is köthetünk… Mind közül azonban kiemelkedik a villamos energia számla; szinte nincs olyan lakás, ahova ilyen ne érkezne meg, és bonyolultabb mindegyik másnál.
A villanyszámla tartalmát, formai előírásait szigorú rendeletek szabályozzák, így ha kicsit utánanézünk, nagyon pontos képet kaphatunk arról, hogy miért mennyit fizetünk. Bár nem biztos hogy jó dolog mindenről részletesen tudni… A villanyszámlán található kacifántos dolgoknak igyekeztünk utánajárni, ám azt nem ígérjük, hogy e cikk elolvasása után a villanyszámlát végigolvasva mindenkinek minden világos lesz. Hazánkban egyébként is nagy divatja van a bonyolultan szövegezett írásoknak. Ha kap az ember egy hivatalos levelet, vagy egy űrlapot kell kitöltenie, sokszor támadhat az az érzése, hogy ezeket direkt úgy alakították ki, hogy ne is lehessen megérteni. Így gyakran elmegy a kedvünk ezek további értelmezésétől, pedig az esetek többségében “nem a mi készülékünkben van a hiba”…
Szabad a piac
Tavaly január elseje óta a villamos energia piac nyitott, azaz a lakossági fogyasztók szabadon választhatnak a villamos energia kereskedők ajánlatai közül. A gyakorlatban ez nem jelent semmit, eddig nem érezzük hatását, mivel nem nagyon bombázzák a fogyasztókat jobbnál jobb ajánlatokkal a cégek. Elméletben mindez úgy nézne ki, hogy a villamos energia szolgáltatás kereskedelmi és hálózatüzemeltetési része különválik. A hálózatot az a szolgáltató köteles karbantartani és működtetni, aki az adott területen a fő szolgáltató, ám áramot bármelyik másiktól vásárolhatunk (egyszer, majd ha nem csak elméletben lesz nyitott a piac). Ennek oka, hogy elméletileg sok szolgáltató is kínálhatná különböző áron az energiát, ám ezért nem éri meg gazdaságilag több vezeték-hálózatot is fenntartani. Ezért válik külön a két szolgáltatás: egy hálózaton jön az áram, bármelyik szolgáltatótól vásároljuk is azt.
A számla
Most eltekintünk az érthető részektől; a név, cím, ügyfélszám és mérőállások, fogyasztási hely, időszak, és fizetési határidő egyértelműek, hogy mit takarnak. Választhatunk a közül, hogy fogyasztásunkat havonta diktáljuk be, vagy minden hónapban az előző év hasonló időszaka alapján becsült fogyasztást fizetünk, és év végén korrigáljuk azt a leolvasást követően. Utóbbinak előnye, hogy minden hónapban tervezhető a költségünk, hátránya azonban, hogy az év végi elszámolásnál, ha többet fogyasztottunk, mint az előző évben, akkor pluszban kell befizetnünk, ha jól gazdálkodtunk az energiával és takarékosabbak voltunk, akkor a túlfizetett összeget visszakapjuk.
A számla három fő részből áll: az átviteli-rendszerirányítási díjakból, a rendszerszintű szolgáltatások díjaiból, és végül következnek a mért mennyiségi adatok alapján számlázott díjtételek. Utóbbiak azok, melyek csökkennek, ha spórolósabban bánunk a villamos energiával otthonunkban. Az átviteli-rendszerirányítási díjak, valamint a rendszerszintű szolgáltatások díjai azonban szinte adottak, ha spórolunk, ha nem. De mit is takar ez a két jól csengő, ám semmitmondó megnevezés?
Átviteli-rendszerirányítási díj
A villamos energia jelenleg gazdaságosan nem tárolható, ami miatt az erőműveknek annyit kell folyamatosan előállítaniuk, amennyire a felhasználóknak éppen szükségük van. Ahhoz, hogy a kereslet és a kínálat összhangban legyen, a teljes villamos energia rendszer összehangolt irányítására van szükség. Az erőművekből a nagyfeszültségű vezetékeken jut el az energia a kisebb feszültségszintű elosztóhálózat felé. Az átviteli-rendszerirányítási díjat tehát azért fizetjük, hogy ebből fedezzék a nagyfeszültségű átviteli hálózat üzemeltetését, az országos villamos energia irányításával kapcsolatos személyi- és technikai költségeket, valamint a hálózat fizikai vesztesége, és az ebben részt vállaló cégek államilag szabályozott mértékű nyeresége is ebbe van belekalkulálva.
Rendszerszintű szolgáltatások díja
Az ebbe a csoportba tartozó díjtételek a villamosenergia-rendszer biztonságos működtetésével kapcsolatos szolgáltatások díját fedezik. Ez több részre oszlik.
Elosztói forgalmi díj: az erőművekből az áram az elosztó hálózatba jut, melynek munkatársaival, alvállalkozóival általában akkor találkozunk személyesen, amikor új fogyasztási helyet építtetünk ki, vagy üzemzavart hárítanak el, mondjuk viharkárokból eredően. Az elosztói forgalmi díjat azért fizetjük, hogy működtessék, karbantartsák és fejlesszék az elosztói hálózatot. Az alapdíjat idén január elsején vezették be, melynek lényege, hogy minden fogyasztó, így a lakossági fogyasztók is, fogyasztásuk mértékétől függetlenül is hozzájáruljanak az elosztóhálózat működtetésének költségeihez. Ha van egy telkünk, ahol kiépített fogyasztási hely is van, de mondjuk évekig nincs rajta fogyasztás, akkor tavalyig, erre semmiféle számlázás nem történt. Idéntől azonban az alapdíjat ekkor is ki kell fizetni, mivel a lehetőség adott, hogy azon a helyen is villamos energiát használjunk fel, tehát a rendszer fenntartásához emiatt hozzá kell járulni. Ez az összeg azonban havonta olyan csekély (180 Ft például egy vidéki telekre, ahol nincs fogyasztás), hogy gyakorlatilag a számla elkészítését, borítékolását, postázását, majd a csekken befizetett díj fogadását se nagyon fedezi, így elgondolkodtató, hogy miért találták ki.
Az elosztói veszteségdíj lényege, hogy a fizika törvényei miatt a villamos energia a vezetékeken, azaz a hálózaton, csak némi veszteséggel szállítható. Így az erőműveknek valamivel több energiát kell a rendszerbe táplálniuk, mint amennyi a felhasználókhoz valóban eljut. A fogyasztóknak ezért az általuk felhasznált mennyiséggel arányosan kell fizetniük elosztói veszteségdíjat. Az elosztói menetrend kiegyensúlyozási díj szintén jól hangzik, lássuk, mit is takar. Az erőműveknek a szükséges villamos energia mennyiséget előre kell tervezniük, hogy az előállítás megfelelő ütemben menjen. A napi várható fogyasztások negyedóránkénti bontásban kerülnek feldolgozásra, ám nem várt esetek előfordulhatnak, ami miatt vagy többet termelnek az erőművek a kelleténél, vagy kevesebbet. Itt nem kell bonyolult dolgokra gondolni: elegendő egy, az adott időszakban szokatlanul meleg, nap, ami miatt sokkal többen kapcsolják be a légkondicionálót mondjuk akkor, amikor még nem lenne szezonja, és mindjárt eltérés mutatkozik a tervezett és a valós energiaigény között. Az elosztói menetrend kiegyensúlyozási díjat azért fizetjük, hogy ebből fedezzék a folyamatos egyensúlytartás költségeit, azaz ha a tervezettől eltérően több energia kell, akkor legyen.
Mindenki szolidáris, és jótékonykodik: pénzeszközök rész a számlában; Villamosenergia-ipari nyugdíjasok áramvásárlási kedvezményéhez való hozzájárulás.
Áramszámlánk további elemzése kapcsán két olyan tétel következik, melynek magyarázatát hallva könnyen meglepődhetünk. Az egyik, hogy a számlákban megjelenő külön tételként valamennyi felhasználó hozzájárul a villamos-energia ipari szektorban dolgozott nyugdíjasok áramdíjának kedvezményéhez. Ez a társadalmi szolidaritás szép! Egyébként a közlekedési cégek dolgozói is ingyen utaznak, az erdészetek dolgozói is kedvezményesen kapnak tűzifát, tehát ilyen tételeket máshol is megfizettetnek velünk, csak legalább ezt ilyen formában nem dörgölik a fogyasztók orra alá. Mert kapjon a villamos energia szektor nyugdíjasa kedvezményt, amit rajtunk mezei fogyasztókon hajtanak be, csak akkor mindenki kapjon valamilyen kedvezményt élete végéig, ami ahhoz a szektorhoz kapcsolódik, amiben dolgozik. Hát ez ugye nem kivitelezhető.
Szénipari szerkezetátalakítási támogatás: A Vértesi Erőmű Zrt. tulajdonában levő márkushegyi szénbányában nem meglepő módon szenet bányásznak, és abból termelnek villamos energiát, ami sajnos nem kifizetődő, nem versenyképes más villamos energia termelési módokhoz viszonyítva. De mégis csinálják, és mivel ez veszteséges ezért a fogyasztóknak kell ehhez hozzájárulnia egy darabig, amíg a cég felkészül a piaci versenyre, és valami más, versenyképesebb módot választ a villamos energia termelésére.
Megnéztem a múlt havi villanyszámlámat, ez az összeg 36 forint volt, ami nem sok. De azt reméljük, nem vezetik majd be, hogy ha nem megy elég jól a sarki közértesnek, akkor mindenki néhány forinttal fizessen már többet a vásárlásakor, csak azért, hogy tudja állni a versenyt más hatékonyabban működő konkurenciáival.
Energia díj
Végre egy olyan pont, ami egyértelmű: amennyit fogyasztunk, annyit kell fizetni. Ha takarékoskodunk az árammal, akkor számlánknak ez a része csökkenhet jelentősen, mértékegysége Ft/kWh. Ha villanyszámlánkat átböngésszük, rájövünk, hogy az alapdíjak és szolidaritási díjak mellett mennyi a tényleges fogyasztásunk. A számlák tényleg részletesek, utánanézve minden forintunkról pontos képet kapunk. De nem biztos hogy jó mindenről ennyire részletesen tudni!
Kompresszorok
Írta . a(z) Cikkek, tippek kategóriában - 2009/07/14
Kompresszor (régebben gázsűrítő) egy olyan gép, mely erőgéppel meghajtva növeli egy gáz nyomását és csökkenti térfogatát. A kompresszorok működése hasonló a szivattyúéhoz, mindkettő növeli a közeg nyomását, mindkettő képes csővezetéken keresztül a közeg szállítására, csak míg a szivattyúk a gyakorlatilag összenyomhatatlan folyadékokkal dolgoznak, a kompresszorok összenyomható gázokat szállítanak. A kompresszor működése folyamán a gáz a végnyomástól függően felmelegszik. A szakirodalom általában megkülönbözteti a kisebb nyomást előállító fúvókat a tulajdonképpeni kompresszoroktól, annak alapján, hogy igényelnek-e visszahűtést vagy sem. Egyébként a fúvók és kompresszorok azonos működési elvvel rendelkeznek.
A kompresszorok főbb típusai:
Térfogatkiszorításos elven működő kompresszorok.
Forgattyús mechanizmust használó kompresszorok
Dugattyús kompresszor.
Membrán kompresszor.
Rotációs kompresszorok
Csúszólapátos kompresszor.
Csavarkompresszor.
Roots-kompresszor.
Enke-kompresszor.
Forgókarmos kopmpresszor
Vízgyűrűs kompresszor.
Spirálkompresszor.
Áramlási elven működő kompresszorok.
Radiális („centrifugál”) kompresszor.
Axiális kompresszor.
Dugattyús kompresszor
A dugattyús kompresszorok működése hasonló a dugattyús szivattyúkéhoz. A forgattyús mechanizmus által hajtott dugattyú hengerben végez alternáló mozgást a hengerfejen egy vagy több szívó és nyomószelep helyezkedik el. A szelepek vagy a gáznyomás különbsége vagy a gőzgépekhez és dugattyús motorokéhoz hasonló vezérlés nyitja-zárja. Ha a dugattyú a felső holtponttól az alsó felé (az ábrán balról jobbra) halad, a nyomószelepek zárva vannak, a szívószelepek nyitnak és a kisnyomású gáz beáramlik a hengerbe.
Az alsó holtpontnál a szívószelepek bezárnak, a dugattyú felső holtpont felé haladásakor a hengerbe zárt gáz térfogata csökken, nyomása nő. Amikor a hengerben lévő gáz nyomása eléri a nyomótérben lévő gáz nyomását, a nyomószelepek nyitnak és a gáz kiáramlik rajtuk keresztül a nyomóvezetékbe. A gáz visszaáramlásának megakadályozására a dugattyú és a dugattyúrúd is megfelelő tömítéssel van ellátva. A dugattyús kompresszorok több fokozatban igen nagy nyomás előállítására is képesek. Például a folyékony levegő előállítására használt Linde-eljárásban a levegőt 200 bar nyomásra komprimálják, az ammónia szintézishez a nitrogént és a hidrogént 200-300 bar nyomsrá sűrítik. A többfokozatú kompresszorok hengerei a nyomás növekedésével egyre kisebb átmérőjűek lesznek. A dugattyús kompresszorok általában hatékonyabbak más kompresszoroknál, de méreteik nagyobbak és üzemük zajosabb, mint a rotációs kompresszoroké. A dugattyús szivattyúk működése pulzáló, ez veszteségeket (a gázoszlopot minden löketnél fel kell gyorsítani) és zajos működést okoz.
Tulajdonképpen a membrenás kompresszorok is dugattyús kompresszorok, azonban ezeknél a dugattyú és dugattyúrúd tömítésének szerepét a hajlékony membrán veszi át, ami tökéletesen elvélasztja a nyomóteret a környezettől. Hátrányuk, hogy a membrán korlátozott szilárdsága miatt csak kisebb nyomást bír ki. Előnyük, hogy volumetrikus veszteség nélkül képesek működni, ezt költséges, agresszív vagy mérgező gázok szállításánál használják ki.
Hidraulikus emelő működése
Írta . a(z) Cikkek, tippek kategóriában - 2009/07/14
A hidraulikus emelő a folyadéknyomásos erőátvitel elvén működő, rendkívül nagy, akár 300 tonnás terhek megemelésére is alkalmas, de emelőmagassága mindössze 15–20 centiméter körüli. A terhet emelő munkahengerhez egy folyadékszekrény csatlakozik, ahonnan dugattyús olaj- vagy vízszivattyú emeli át az erőátvitel munkaközegét, a folyadékot a hengerbe. A munkahengerben dugattyú helyezkedik el, amelyet a beszívott folyadék nyomása a teherrel együtt megemel. Nehéz szerkezeti elemek vagy tartóelemek (pl. hidak, sínek) javításánál használják. A járműjavításban is széles körben elterjedt változata a hidraulikus krokodilemelő vagy az ollós emelőasztal. Ez utóbbi üzemtulajdonságai eltérnek a többi hidraulikus emelőbakétól: 2 tonnát képes nagyobb, 2 méteres magasságba emelni.
Jó tanácsok a purhabok használatához
Írta . a(z) Cikkek, tippek kategóriában - 2009/07/14
Hogy keletkezik a purhab?
A purhab (poliuretánhab) két fő alkotóeleme a poliol és az isocianát. Ezek keveréke a kinyomást követően a nedvesség hatására gyorsan megduzzad, és bizonyos idő múlva pórusos cellaszerkezetű, kemény, vágható hab keletkezik. A purhab a flakonból a benne lévő hajtógáz nyomásának segítéségével, a szelepen át nyomható ki.
Előnyös tulajdonságok
A megkötött purhab nagyon jól szigetel hideg és meleg ellen, magas a hangszigetelő hatása is. Jól tapad és ragad a legtöbb felületen, ellenáll vegyi anyagoknak; olajnak, benzinnek, tengervíznek. Átfesthető, vágható, vakolható.
Nedvesítés
A purhabok használatának alfája és omegája a nedvesítés. Ennek elmulasztása okozza a problémák legnagyobb részét, ugyanis a purhab nedvesség hatására köt meg. Mivel a levegő nedvességtartalma ehhez kevés, elengedhetetlenül szükséges, hogy az aljzatot előnedvesítsük, majd a kinyomott, friss purhabcsíkot utónedvesítsük. Inkább több vizet, mint keveset!
Az anyag kinyomása
Kinyomás előtt a flakont vízszintesen 20-30-szor alaposan rázzuk fel, hogy a hajtógáz jól elkeveredjen benne. Az ún. adapteres purhabokat a szelepre felcsavarozandó műanyag csövön át nyomjuk ki. A pisztolyos purhabok használatához erre a célra kialakított kinyomópisztoly használata szükséges. Kinyomáskor a flakont fejjel lefelé tartsuk!
Óvjuk a melegtől!
Nagyon fontos, hogy purhabos flakonokat ne tároljuk túl melegen. A meleg helyen történő tárolás a hab korai elöregedéséhez vezet. A poliuretán hab 50 °C alatt hétszer olyan gyorsan öregszik, mint 20 °C alatt! Alapvetően nem szabad a flakont 50 °C feletti hőmérsékletre melegíteni, mivel robbanásveszély áll fenn (ezért ne hagyjuk soha a purhabokat a parkoló autóban meleg napokon!)
Helyes tárolás
A flakonokat mindig a talpára állítva, függőleges helyzetben tároljuk, mert fekvő helyzetben rövid idő múlva beragad a kinyomó szelep, és az amúgy teljesen hibátlan anyag többé nem nyerhető ki.
Hátrányos tulajdonság
A megkötött purhab UV-sugárzásállósága rossz (nem szabad tartósan napfénynek kitenni).
A purhabok tisztítása
A friss, még meg nem kötött hab speciális habtisztítóval letisztítható. Végszükségben, meg lehet próbálni a habot más oldószerrel is eltávolítani, pl. acetonnal.
A kikeményedett habot általában csak igen nehezen, mechanikus úton lehet eltávolítani, bár léteznek már poliuretánhab eltávolító szerek is, korlátozott alkalmazási eséllyel.
Nyári klímakarbantartás
Írta . a(z) Cikkek, tippek kategóriában - 2009/07/08
A klíma berendezések esetében nagyon fontos a készülékek rendszeres karbantartása. Ez befolyásolja a készülékek élettartalmát, s az üzemeltetés költségeit. A garancia időtartama alatt, a karbantartás elvégzése, a garancia feltétele.
Ezeken a készülékeken működés közben jelentős mennyiségű levegő áramlik keresztül. A helyiség levegője óránként ötször megfordul a készülékben, s magával viszi a lebegő szennyeződéseket, elsősorban a port, de a polleneket, virágporokat, gomba spórákat és minden mást. Minden készülékben találhatók szűrők, ezek a por egy részét felfogják. A szűrő felülete a használat során fokozatosan feltöltődik a lerakódó szennyeződéssel, s ha megfelelő időközönként nem kerül tisztításra, lassan eltömődik. Egyre kevesebb levegő tud keresztül jutni a szűrőn, ez rontja a hűtő (fűtő) hatást. További gond, hogy a szűrőn a por egy része akadály nélkül átjut, és a készülék belsejében, az elpárologtató felületén rakódik le. Ez pedig itt úgy működik, mint a hőszigetelés. A porréteg vastagodásával egyre inkább rontja a felület hőátadását, s ezzel csökkenti a készülék hűtő (vagy fűtő) képességét, vagy szakszerűbben kifejezve, rontja a hatásfokát. Csökken a hűtő hatás, és azonos hőmérséklet eléréséhez a készülék egyre hosszabb ideig működik, egyre több áramot fogyaszt. A hosszabb működés alatt még több por kerül a szerkezetbe, s egyszer csak elkövetkezik az az állapot, amikor a készülék már ki sem kapcsol, mivel a hűtés olyan gyengévé válik, hogy soha nem éri el a beállított hőmérséklet értékét.
Ez végül is a meghibásodáshoz vezethet, s egy szükségessé váló kompresszor csere költsége vetekszik az új készülék árával. A karbantartás keretében kerül sor a kültéri egységek tisztítására. Itt a jelenség a leírtakhoz hasonlóan játszódik le, azzal a különbséggel, hogy nincsenek szűrők, amik a lerakódás egy részét felfognák. Műszeresen ellenőrzésre kerül a hűtőközeg feltöltés, szükség esetén megtörténik a megfelelő mennyiségű és minőségű hűtőközeg utántöltése. A beltéri egységek szűrőit is meg kell tisztítani, az elpárologtatóra lerakódott szennyeződés mechanikus eltávolításával, és gombaölő vegyi kezelés végrehajtásával. Ezután megtörténik az üzemi próba, ezzel ellenőrizhető a készülék működése és az infravörös távirányító működése
Einszexx klima cleaner plusz – fertőtlenítő és tisztító
Az ethanol bázisú, nagyhatékonyságú klíma fertőtlenítő és tisztító folyadék gépjárművek klímatisztításához, illetve lakásklímákhoz – split-, ablak és nagyteljesítményű “ipari” klímaberendezések fertőtlenítésére – is alkalmazható. A klímaberendezés tisztítása és fertőtlenítése felszerelt állapotban is problémamentesen elvégezhető, mivel a folyadék a felvitelt követően a kondenzvíz-elvezetőn távozik. A tisztítószer a klímaberendezés elpárologtatójára vihető fel. E módszer segítségével kettős hatást érünk el egy munkafolyamattal:
- A nagynyomáson történő tisztítás hatására kitisztulnak az elpárologtató pólusai, ezáltal javul a hűtési hatásfok.
- A tisztítószer rendkívül hatékony fertőtlenítő hatásának köszönhetően elpusztulnak a klímaberendezés “kelletlen lakói” a különféle gombák, vírusok, baktériumok és mikroorganizmusok.
Ezt a technológiát szakemberek illetve szakműhelyekben alkalmazzák
Einszexx klima cleaner – Spray klímatisztító spray
Speciális, vízbázisú márkatermék, ami a klímaberendezést szétszerelés nélkül tisztítja és megszünteti a kellemetlen szagokat. Hatóanyaga egy kiegészítő szagsemlegesítővel különlegesen lágy filmrétegű recepturával, széles hatáskörrel párosul. A szagok újbóli kialakulása ellen egy szennyeződés-taszító filmréteg segítségével védekezik.
Felhasználás gépjárműveknél: A gyújtást, klímát és szellőztetést ki kell kapcsolni. A mellékelt speciális szórófejjel ellátott szonda segítségével fújjuk a flakon teljes tartalmát a klímakészülék beavatkozási zónájára. (az elpárologtatóra). Legegyszerűbb lehetőségek: az elpárologtató leeresztő nyílásásán (kondenzvíz elvezető), utastérből a szellőztetőnyílásokon keresztül vagy a pollenszűrőt eltávolítva. Hagyjuk a tisztítószert 20 percig hatni, majd leengedett ablakok mellett kapcsoljuk be a szellőztető rendszert, és hagyjuk rövid ideig szellőzni. Felhasználás split klímáknál (lakás): A klímaberendezést teljesen kapcsoljuk ki. Ha lehetőségünk van, áramtalanítsuk. A speciális szórófejjel ellátott szonda segítségével fújjuk a flakon teljes tartalmát a klímakészülék elpárologtatójára. Hagyjuk az anyagot 20 percig hatni, majd üzemeljük be a klíma berendezést. Állítsuk olyan módba, hogy 5-10 percig mindképp üzemben maradjon.
Villamos kéziszerszámok biztonságtechnikája
Írta marci a(z) Cikkek, tippek kategóriában - 2009/07/08
Gyakran a legegyszerűbb szerelési vagy ház körüli javítás, illetve bakácsolás sem képzelhető el villamos kéziszerszám használata nélkül. A gyakorlott szakember magától értetődő természetességgel, begyakorlott mozdulatokkal használja jól ismert, kedvenc szerszámait, elsődlegesen a feladatra összpontosítva. Ugyancsak a feladatra gondol elsősorban a kezdő barkácsoló is, de figyelmét még a számára ismeretlen szerszám megfelelő használata is leköti.
Az ilyen jellegű munkák végzése során bekövetkezett balesetek tanúsítják, hogy ezek megelőzésére tudatosan egyikük sem gondolt. A szakembernél ez is a rutin része, a kezdő pedig még el sem jut odáig. Alábbi ismertetésünket tekinthetjük ismétlésnek vagy új ismeretek közlésének egyaránt, célunk ugyanaz: figyelemfelhívás a villamos kéziszerszámokkal végzett munka veszélyeire, annak hallgatólagosan közös egyetértésével, hogy még a legszebben kivitelezett munka felett érzett örömünk sem lehet teljes ha az a sebészeten végződik.
A villamos kéziszerszámok veszélyforrásai jellegükből adódnak: egyrészt az éles vágóeszközök nagy sebességgel mozognak, ami látható és kellően figyelemfelkeltő; másrészt villamos energiával működnek, ami viszont nem látható, így veszélyesebbnek tűnik.
Esetünkben mégis a villamos jellegű balesetekkel szembeni védekezés az egyszerűbb, mert ez az a konstrukciós terület, melyen a gyártók már előre maximális biztonságú védelmi megoldásokat tudnak beépíteni a készülékekbe. A mechanikai sérülések elleni védekezésnek nyilván határt szab az a szükségesség, hogy a vágószerszámot a munka elvégezhetősége érdekében nem lehet teljesen beburkolni. A villamos áramütés elleni védelem megvalósítására viszont számos megoldás ismert.
Ezek közül a szerszámoknál az ún. “kettős szigetelés” védelmi módot alkalmazzák; a készülékek adattábláján található jelölés ezt jelenti.
A kettős szigetelésnek előnye, hogy teljesen független annak a villamos hálózatnak az állapotától amelyről működik, mert a védelmet önmagában hordozza. Konstrukciós szempontból ezt megfelelő minőségű, anyagú és méretű, kétszeresen alkalmazott (innen a neve) szigetelőanyagok beépítésével érik el. Az ilyen szerszámok külső burkolata – ritka kivételtől eltekintve – teljes mértékben műanyag. Ennek bármilyen mértékű sérülése – törés, repedés, valamint természetesen az erőszakos, szándékos beavatkozás, pl. a burkolat bármilyen célú megfúrása – is a védelmi rendszer megszűnését jelenti, így az ilyen eszközök használata egyszerűen tilos, szakszerviz azonnali közbeavatkozása szükséges.
Külső – és legkönnyebben sérülő – védelmi eszköz a megfelelő hálózati csatlakozóvezeték is. Ennek fokozottabb védelme esetenként kifejezett követelmény a gyártók számára, más esetben a gyár önszántából használ a készülékre vonatkozó szabványelőírásokban foglaltaknál jobb minőségű vezetéket. A különösen durva igénybevételek között üzemelő gépeknél (pl. vésők, fúrókalapácsok, láncfűrészek) ún. polikloroprén szigetelésű vezetékek alkalmazandók, így természetesen csere alkalmával is ilyet kell használnunk. Erről a vezetéken feltüntetett nemzetközi jelölések adnak információt. Ha pl. H07RN-F jelölést látunk a vezetéken, akkor ott a számjelölés a legnagyobb villamos feszültségértéket jelöli, amire a vezeték használható, és ami egyúttal a vezeték mechanikai szilárdságának a jellemzője is (minél nagyobb ez a szám, mechanikailag is annál ellenállóbb a vezeték); az R jelű pedig a különösen jó minőségű, mechanikai és szennyező hatásoknak is (pl. olaj) jól ellenálló polikloroprén szigetelőanyagot jelenti.
Nem kevésbé fontos része a vezetéknek és a kettős szigetelés védelmi rendszernek a csatlakozódugó, amely a szerszámok esetében lehet modulvezeték, vagy a vezeték a szerszám külső burkolatával “egybeöntött”, azzal egy egységet képezve, így nem is szerelhető; sérülése esetén a komplett vezeték cseréje szükséges. A csatlakozódugó ilyen kialakításának komoly okai vannak. A szerszámtulajdonosok gyakran ezt nem veszik figyelembe, és a dugó sérülése esetén azt egyszerűen levágják és külön egyedi szerelvényt szerelnek fel rá. Ez esetben viszont bekötési hibák fordulhatnak elő (a dugóban három csatlakozókapocs van, a szerszámnak viszont csak kéterű a vezetéke) melyet esetleg nem is észlelünk, mert a szerszám látszólag megfelelően működik. Az így csatlakoztatott szerszám használatakor viszont saját villamos táphálózatunk állapotát változtattuk meg, más arról táplált készülékeket hozva veszélyhelyzetbe. További probléma – és veszélyhelyzet – még, hogy az így utólag felszerelt dugó mechanikailag nem elegendő szilárdságú, (könnyen törik) és idegen tárgyak (víz, szennyeződés) behatolása elleni védettsége sem kielégítő.
Ez utóbbival kapcsolatban kell felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a villamos kéziszerszámok – még azok sem melyeket kifejezetten szabadtéri munkákra szántak: láncfűrészek, sövényvágók stb. – nedvesség behatolása ellen egyáltalán nem védettek. E tény kényszerűen konstrukciójukból eredően adódik, így ilyen szempontból a megfelelő használat, ezzel a veszély elkerülése kizárólag a felhasználóra van bízva. Esőben, nedvességtől csepegő helyiségben ezért villamos kéziszerszám nem használható, illetve ilyen behatásnak figyelmetlenségből kitett eszköz csak annak teljes kiszáradása után működtethető, de pl. a kertben felejtett és egy kiadós nyári zivatar által eláztatott láncfűrészt csak szakszerviz megnyugtató szemléje után vegyünk ismét használatba.
“A biztonság mindenekelőtt” – vallják persze saját jól felfogott érdekükben is a gyártók, ezért olyan kéziszerszám jellegű eszközöknél melyet szinte kizárólag csak laikusok használnak – ilyenek pl. a fűszegély vágók – az új generációkat már ún. freccsenő víz elleni kivitelben gyártják, ami a szerszám normál használatában előforduló nedvességhatások ellen kielégítő védelmet ad, de teljes vízmentességet, tömítettséget ez sem jelent. Az ilyen készülék adattábláján ezt a jelet találjuk: . Mivel a szerszámok szabadtéri használata azért természetesen elkerülhetetlen és a megfelelő körülmények biztosítása a használó feladata, további kiegészítő műszaki beruházással tovább növelhető a biztonság. Tanácsos ugyanis ilyen esetben a szerszámokat olyan villamos hálózatról táplálni, melybe ún. áram-védőkapcsolót építettek be. Ez igen hatásos védőeszköz, mely nemcsak a gép, hanem az ilyen esetekben gyakran használt és sérülésveszélyes hosszabbítók meghibásodásánál is “megszólal”. Alkalmazására új ház építésénél már eleve gondolni lehet legalább abba az áramkörbe, mely a szabadtéri munkák végzésére szánt csatlakozóaljzatunkat táplálja. A készülék természetesen utólag is felszerelhető, de ezt minden esetben bízzuk szakképzett villanyszerelőre.
Eddig a villamos baleset-megelőzéssel kapcsolatban hallgatólagosan feltételeztük, hogy 230 V névleges feszültségről működő hálózati gépről van szó. Ma már az akkumulátortechnika gyors fejlődése viszont sok esetben szinte egyenrangú teljesítményű akkumulátoros szerszámok megjelenését és széleskörű elterjedését tette lehetővé. Ezeknek a vezeték nélküli gépeknek ebből fakadó nyilvánvaló előnyük mellett még további pozitívumuk az a balesetvédelmi többlet, hogy áramütéssel velük kapcsolatban egyáltalán nem kell számolni, az akkumulátorok ugyanis törpefeszültségűek. Felmerülnek azonban más, éppen az akkumulátorokkal kapcsolatos veszélyek. Az akkumulátorok csatlakozó érintkezői ugyan némileg rejtett elhelyezkedésűek, de figyelmetlen (pl. fémdarabok, szerszámok közötti) tárolásnál a bekövetkezhető rövidzárlat a teljesen feltöltött akkumulátornál erőteljes szikrázást, illetve az akkumulátor túlmelegedését idézheti elő, ami tűzveszélyt jelent. Ennél súlyosabb eset, akár robbanás következhet be, ha valaki pl. az őszi, kerti avarégetés során a tűzbe dobva próbálná megsemmisíteni akkumulátorát. A szerteszét repülő repeszdarabok súlyos sérüléseket okozhatnak. Nem tanácsos az akkumulátor szétszedése sem. A benne lévő folyadék maró hatású, bőrre vagy szembe kerülve bő, vizes öblítés és orvosi beavatkozás szükséges. Végül, de nem utolsó sorban említjük meg az akkumulátorok környezetszennyező hatását. Ne dobjuk ki még a szemétbe sem; a szerszámárusító üzletek általában viszszaveszik, vagy ha környezetünkben szelektív szemétgyűjtés folyik, ne legyünk restek annak megfelelően megszabadulni a végleg kimerült akkuktól.
Miután röviden megismerkedtünk a szerszámok villamos jellegéből adódó biztonságtechnikai problémákkal, tekintsük át a tulajdonképpen elsődleges – az éles forgó-mozgó géprészek miatti – mechanikai veszélyforrásokat is. Ezek egy része általános jellegű, kiküszöbölésük pedig közismert, egyszerű módokon megvalósítható.
Néhány fontos szabály:
1. munka közben ne viseljünk bő ruhát, fedetlen hosszú hajat, ékszert. Ezeket könnyen bekaphatják a forgó-mozgó géprészek. Viseljünk megfelelő cipőt. tartsuk rendben a környezetet, alakítsunk ki stabil, kényelmes munkaállást. A gépek esetenkénti beszorulása, vagy éppen ellenkezőleg kivágódása miatti egyensúlyvesztés súlyos sérüléseket okozhat.
2. kerüljük el a gép véletlen bekapcsolódását. A gépet hordozva, vagy amikor a csatlakozó dugót az aljzatba dugjuk, ne tartsuk ujjunkat a kapcsolón. (Egyre több gépen e veszély kiküszöbölésére a kapcsoló olyan kivitelű, hogy a bekapcsolási műveletet előbb egy szándékos reteszoldással kell kezdeni.)
3. a forgó-mozgó részek amennyire lehetséges burkolva vannak, de a technológia természetesen megköveteli, hogy a vágó élek szabadon legyenek. Ezek érintése csak kihúzott csatlakozódugó mellett történhet!
4. ugyancsak mindig ki kell húzni a csatlakozódugót, ha a gépen szerszámot cserélünk.
5. mindig legyen kéznél védőszemüveg pattogó hulladékképződés esetére, vagy fülvédő egyes erős zajú gépek üzemeltetésére.
A kéziszerszámok azonban sokfélék és fajtától függően speciális, jellemző veszélyekkel kell számolnunk használatuk esetén.
Legismertebb és legtöbbet használt gépünk a fúrógép, amely talán éppen emiatt, de konstrukciójából adódóan is a kevésbé veszélyes gépek közé tartozik. Tipikus, gyakorlatlan felhasználóra jellemző kezelési hiba, ha bent hagyjuk a szorítókulcsot a tokmányban; az így bekapcsolt gép nagy erővel, messze veti el a kulcsot. Különösen nagyobb átmérőjű furatok készítésénél, főleg falazatok fúrásánál a megszoruló fúrószár kicsavarhatja kezünkből a gépet, ami pl. állványzaton, létrán végzett munkánál egyensúlyvesztéssel járhat. Nagy teljesítményű gépeknél ezért gyakran alkalmazzák a biztonsági tengelykapcsolót, mely egy előre beállított, már veszélyes mértékű nyomaték elérésekor önműködően megszakítja a motor és a fúrószár közötti hajtás-kapcsolatot. Új gép vásárlásánál megéri egy ilyen többletszolgáltatást nyújtó gépet választani. Ugyancsak falazatok fúrásánál (vésésénél) fellépő veszélyforrás a falban lévő villamos vezetékek átfúrása. Bár a gép kivitele olyan, hogy a fent említett kettős szigetelés ilyen esetben is megvéd bennünket, ha csak a markolatot vagy a gyárilag rendszeresített pótfogantyút markoljuk (többek között ezért is fontos mindig az eredeti alkatrészek használata), de a fellépő rövidzárlattal járó erős fény- és hanghatás, az erős szikrázás, esetleg a sötétbe boruló helyiség, nem várt vészhelyzetet teremt. Falazaton végzett munkák megkezdése előtt tehát igen fontos a vakolat alatti villamos- vagy egyéb csővezetékek feltérképezése.
A fúrógépekkel gyakran végzett további munka még a csavarozás. Ez esetben a nem megfelelő méretű csavarhúzófej választása okozhat balesetet, amikor – a nem elég sima fordulatszám felfutás miatt – a csavarfej hornyából kiugorva megsérti a csavart tartó kezet. Az elővigyázatosságon kívül a csavarhúzógép mint célszerszám alkalmazása a jobb megoldás.
A csiszológépek közül a vibrációs és a szalagos csiszolók igazában nem különösebben veszélyes gépek. Nem úgy a sarokcsiszoló, mellyel viszont nagy elővigyázatossággal kell dolgozni. A különösen nagy sebességgel forgó és csak részben burkolt tárcsa, a munka közben keletkező és szintén nagy sebességgel kiáramló forró hulladék súlyos sérüléseket okozhat. A vágótárcsával kapcsolatban legfontosabb annak helyes megválasztása: nem szabad a gépre az engedélyezettnél (adattáblán feltüntetettnél) nagyobb ármérőjű és kisebb fordulatszámú tárcsát felszerelni, mert az szétrobbanhat. Gyakran a legnagyobb megengedett kerületi sebességet is megadják m/sec mértékegységben a gépen vagy a korongon.
A tárcsa rögzítésére a gyártók célszerszámmal vagy egyszerűen csak kézzel végrehajtható módszereket egyaránt alkalmaznak. Az erre vonatkozó – a használati utasításban részletesen leírt – utasításokat mindig szigorúan be kell tartani.
Minden felszerelt új tárcsát ajánlatos használatbavétel előtt terhelés nélkül egy kb. 1/2 perces bejárató “pörgető” próbának alávetni.
Soha nem szabad elhagyni a védőburkolat felszerelését, ami a legkedvezőbb helyzetű munkavégzés céljából különböző helyzetekben rögzíthető. A védőszemüveg viselése ennél a szerszámfajtánál mindig szükséges. Különösen a nagy teljesítményű, ún. kétkezes sarokcsiszolóknál fontos a stabil, biztonságos munkaállás, mert a tárcsa esetenkénti megszorulása, vagy nem megfelelő szögben tartása esetén a gép igen erősen “visszavág”.
Hasonlóan a különösen veszélyes gépek közé tartoznak a fűrészek. Bár a különböző rezgőfűrészeknél (dekopír-, rókafark–, orrfűrész stb.) a fűrészlapok teljes egészükben szabadon vannak, mégsem ezekkel, hanem a körfűrészekkel és a láncfűrészekkel végzendő munka igényel kiemelkedő figyelmet. A körfűrészek nagy sebességgel forgó fűrészlapja elég ijesztő látvány ahhoz, hogy kezelőjét az óvatos, átgondolt használatra serkentse. Mindazonáltal a fűrészlap a lehetőségekhez képest maximálisan burkolva van, részben rugóerő ellenében elmozduló burkolattal. Ennek megfelelő működésére különösen ügyelni kell, ha beszorulna, csak kiszabadítása után szabad tovább fűrészelni. Ha a fűrészt (fordított helyzetben) vágóasztalra szerelik, akkor már ez a burkolat sem véd kielégítően, ezért egyes típusoknál a gyártók már előre gondolván az állványos használat lehetőségére is, egy kiegészítő védőburkolatot is mellékelnek a géphez. Ezt a járulékos védőeszközt ilyen esetben mindig fel kell szerelni a gépre (ha ilyet nem adtak a géphez, akkor utólagosan is érdemes elkészíteni), egyébként a fűrészlaphoz közeli munkáknál tolófa használata szükséges. A fűrészlap beszorulásakor visszaütés következik be. Ilyenkor azonnal el kell engedni a kapcsolót, míg az állványon történő fűrészelésnél csak a munkadarab biztonságos megfogása a megoldás. Nagyon fontos, hogy a gép hasítóékét nem szabad eltávolítani. A fűrészlapokat viszont a vágandó anyagnak megfelelően esetenként cserélni kell, mely esetben viszont mindig ügyelni kell arra, hogy a lap vastagsága nem lehet nagyobb mint a hasítóéké. Természetesen a fűrészlap furata is egyezzen meg a hajtótengely átmérőjével, különben a nem központosan felszerelt lap nemcsak balesetveszélyessé, de az erős rezgés miatt gyakorlatilag használhatatlanná is teszi a gépet.
Tilos a körfűrésszel szabadon álló, rögzítetlen vagy alátámasztatlan munkadarabot vágni (gallyazás). Ilyen célokra főleg a láncfűrészek alkalmasak. Ez az a szerszámgép, melynél a vágóeszköz a legnagyobb méretű, és egyáltalán nincs burkolva.
Újabb nagyon fontos szabályok:
1. a lánc felszerelését szigorúan a gyártói utasítások szerint kell végezni. A szerelési munka közben az éles fűrészfogak miatt védőkesztyű viselése ajánlatos.
2. új láncot használatbavétel előtt kb. 5 perces bejáratásnak kell alávetni.
3. a munka megkezdése előtt a láncféket ki kell próbálni: a bal kéz előtt lévő ütközőlapot mozdítva, a működő gépnek le kell állnia, és a láncnak kifutás nélkül gyakorlatilag azonnal meg kell állnia.
4. laza lánccal nem szabad dolgozni; bemelegedés után megnyúlik, ezért utána kell feszíteni. A munka befejezése után viszont azonnal el kell végezni a lazítást, egyébként a lehűlő lánc károsan megfeszül.
5. munka közben rendszeresen ellenőrizni kell a megfelelő olajozást: a kezelési utasítás erről részletes tájékoztatást ad.
6. vágási munka során a fogazott ütközőt a vágandó anyagnak támasztva megelőzhetjük annak veszélyét, hogy a gép előre rántson bennünket. Ha a fűrész hegyével vágunk, különösen számolni kell a visszavágás (a vezetősín nagy erővel történő felfelé mozgása) veszélyével, ezért a szerszámot erősen tartva, stabilan kell állni. A jól beállított ütközőlapnak visszavágáskor be kell kapcsolnia a féket.
7. ha a fűrész beszorul, le kell állítani és ék segítségével kell kiszabadítani.
8. vállmagasságnál feljebb nem tanácsos fűrészelni.
9. fa kivágásánál alapvető szabály, hogy a munkát a dőlési oldalon ék kivágásával kezdjük, magát a törzs átfűrészelését az ellenkező oldalon végezzük. A vágandó fa átmérője nem haladhatja meg a vezetősín hosszát. Természetesen ez darabolásra nem vonatkozik, ott a maximális átmérő a vezetősín hasznos hosszának kétszerese.) Nagyméretű fák kivágása speciális szakfeladat, a fűrész alkalmi használója erre ne vállalkozzon.
10. a már kidőlt fa darabolásánál először gondosan fel kell mérni, hogy milyen befeszülések keletkeznek a vastagabb ágakban. Felmérve a szétvágás után várható kicsapódási irányokat, álljunk az ellenkező oldalra, kezdjük el a vágást, majd a géppel az ágon átnyúlva a szétválási oldalról fejezzük be.
A nagy sebességű éles vágóeszközökkel dolgozó szerszámok közül még a gyalukat említhetjük meg, mint az átlagosnál veszélyesebb eszközöket. Fő szabály, hogy csak akkor fogjuk meg mindkét kézzel a szerszámot, ha a kés már megállt. A gyaluval fordított helyzetben (állványon) dolgozva viszont mindig használni kell a kést fedő és a munkadarab ellenében elmozduló rugózó védőlapot.
Biztonságtechnikai ismertetőnket befejezve el kell mondanunk, hogy az nem teljes: az egyes gépekre vonatkozó speciális ismereteket a használati utasítások tartalmazzák. Célunk elsősorban általános összefoglaló tájékoztatás és figyelemfelkeltés volt, bízva abban, hogy nemcsak kezdőknek, de gyakorlott olvasóinknak is tudtunk újat mondani. – írja az Ezermester
Hogyan munkáljunk meg faanyagot: fűrészelés munkapadon
Írta marci a(z) Cikkek, tippek kategóriában - 2009/07/06
-
Jelenleg a(z) Cikkek, tippek kategória archívumában keres.
Támogatjuk az állatvédelmet- Vicces vadászó jegesmedveA jegesmedvék nem viccesek, főleg ha vadásznak, de ez a medve… Szinte komikus, ahogy a vadászó jegesmedve óvatosan megközelíti reménybeli vacsoráját, egy gyanútlanul fetrengő, zsíros fókát. Nem épp szívet melengető, de lenyűgöző felvétel a BBC-től! Forrás: nol.hu […]
- Indiában termesztenek magyar pontyotA húsa finom és egészséges. Álltalában karácsonykor kerül az asztalra. Az akvakultúra, a pontygenetika és az édesvízi haltenyésztési programok területét érintő megállapodást írt alá február 2-án Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár és Prabeer Kumar Basu, az Indiai Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának államtitkára Indiában, a Magyar-India […]
- Kihaló félben az oroszlánGyönyörű állatok ezek a nagytestű ragadozók. Vadászatra specializálódtak. De az ember pusztító tevékenysége miatt, sajnos veszélybe kerültek. Világkampány indult, tömegével pusztulnak ki az oroszlánok, kihalás fenyegeti őket. Párizs – Meg kongatták a vészharangot a nagymacskák szerelmesei. A világhírű természetfilmes házaspár, Beverly és Dereck Joubert megdö […]
- Földalatti hangyaváros elképesztőHangyák, szorgosak és sokan vannak. Együtt sokmindenre képesek, amit ember el sem gondolna róluk. Az alábbi videóban egy földalatti hangyavárost ásnak ki a tudósok. A bogarak által épített létesítményt több millió állat lakta egykor, felépítésének bonyolultsága vetekszik a Kínai Nagy Fallal. Mára már elhagyatottá vált az a földalatti metropolisz, melyet vala […]
- Itatás is fontos a madaraknálA víz egy nagyon fontos élethez szükséges elem. A madaraknál is nagyon fontos. A szokatlanul későn és hirtelen érkezett tél komoly kihívást jelent az állatoknak, így a madaraknak is. Mivel rendkívül hideg és szélsőségesen száraz szibériai légtömegek alakítják Magyarország időjárását, fontos, hogy az etetés mellett a madarak itatásáról is gondoskodjunk. A Mag […]
- Szegedről Nyíregyházára vittek két teve kancátKis tevéket szeretne az állatkert ennek érdekében vitték a teve kancákat Kalifához. A tavalyi évben a Miskolci Állatkert tevecsődöre, Kalifa látogatott el a Nyíregyházi Állatpark tevekancáihoz, most hozzánk érkezett “látogatóba” két kanca, Szegedről. A Szegedi Vadaspark tevecsődöre ugyanis még túl fiatal ahhoz, hogy utódokat nemzzen, ezért a szegedi kollégák […]
- Panda webkameraÉlőben nézhetőek a pandák, minden mozdulatuk szemmel követhető lesz. Jó minőségű, nagy felbontású, élő mozgóképeket továbbít Kína szerdától webkamerák segítségével óriás pandáiról, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az állatok megmentéséért folyó munka fontosságára. A két bekamerázott helyszín a Szecsuan tartományi Ja’an (Ya’an) városhoz közeli rezervátum, p […]
- Árnyékot látott a medveMikor a medve előbújt odujából megláthatta árnyékát. A néphagyomány szerint a medvék gyertyaszentelő Boldogasszony napján, azaz február 2-án merészkednek elő barlangjukból, és az ekkor tapasztalt időjárás alapján döntenek arról, hogy folytassák-e a téli nyugalmi periódust, vagy készülődjenek a tavasz beköszöntére. A népi időjóslás szerint, ha február 2-án jó […]
- Bécsi állatkert zsiráf borjúja elpusztultBécsi állatkert híres nagy állatvilágáról, és gyönyörű kifutóiról. Ezt a hírt nagyon szomorúan fogadtuk. A hétvégén holtan találták istállójában Arushát, a bécsi zsiráfborjút a gondozói. Az alig héthónapos kiszsiráf valószínűleg bakteriális bélfertőzésbe halt bele. Néhány hónap alatt a második veszteséget kénytelen elkönyvelni a Schönbrunni Állatkert, ahol a […]
- Veszélyben a vörösmókus Angliában isMindannyiunk kedvence a Misi a mókus már Angliában is veszélyeztetve van. Az emberi környezetszennyezés és az idegen kultúrájú állatok becipelése, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vörösmókusok kiszoruljanak eredeti élőhelyükről. Olyan mértékben elszaporodott Angliában a behurcolt keleti szürkemókus sötét változata, hogy létszáma hamarosan meghaladhatja az ős […]
- Vicces vadászó jegesmedve