«
»

A magyar vállalatok több mint fele gyakorinak tartja a vesztegetést és korrupciót


Az Ernst & Young felmérése szerint egyre több vállalat helyezi a növekedési célok elérését a törvényi szabályok és az etikus üzleti magatartás betartása elé Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt, az utóbbiak kikényszerítése jelenleg nem működik hatékonyan sem a vállalatokon belül, sem állami szinten.

Biró Ferenc, az E&Y visszaélés-kockázatkezelési üzletágának  vezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a  tizenkettedik globális visszaélési felmérés során 43 országban, több  mint 1.700 vállalatvezetőt kérdeztek meg, Magyarországon 50 interjút  készítettek. Mivel a növekedési elvárások a válság ellenére nem  változtak, világszerte romlott a helyzet.

Magyarországon a vállalatok több mint fele (58 százalék) szerint  gyakori a megvesztegetés és a korrupció, ami nagyjából megegyezik a  kelet-és közép-európai régió vállalatainak véleményével (51  százalék), azonban jóval magasabb, mint a globális (39 százalék)  vagy a nyugat-európai átlag (22 százalék). Ennek ellenére a magyar  vállalkozások 64 százaléka úgy gondolja, hogy az etikátlan  magatartás még akkor sem elfogadható, ha célja a vállalkozás  fennmaradásának elősegítése a nehéz gazdasági helyzetben.
Közel egyharmaduk (32 százalék) szerint azonban az “ügyfelek  megszerzését/megtartását szolgáló személyes ajándékok” elfogadhatók  – ez az arány magasabb a 2010-es aránynál (14 százalék), ami Biró  Ferenc szerint “rémisztő”. Ez az arány magasabb minden regionális  értéknél (Közép-Kelet-Európa: 21, Nyugat-Európa: 12, globális: 16  százalék). E célból pénzjuttatás adását azonban senki nem tartja  elfogadhatónak a megkérdezett magyar cégek közül.
A közép- és kelet-európai átlagnál (64 százalék) több (70  százalék) magyar szervezet számolt be arról, hogy vannak  anti-korrupciós szabályzataik, némileg kevesebb, mint a  nyugat-európai (84 százalék) és a globális (81 százalék) átlag.
A vállalkozások 92 százaléka véli úgy, hogy a vezetőség  hangsúlyosan kommunikálta a korrupció-megelőzési szabályokat. Ennek  ugyanakkor némileg ellentmond, hogy a válaszadók 79 százaléka  szerint a felső vezetésnek jobban meg kellene ismernie a vállalat  tevékenységét ahhoz, hogy igazán hatékonyan fel tudjon lépni a  csalással, a megvesztegetéssel és a korrupcióval szemben – mutatott  rá a szakértő.
Mindezeken túl, miközben kimagasló arányban (86 százalék)  vélekedtek úgy, hogy a szabályozás megszegése esetén egyértelmű  szankciókat írtak elő, a megkérdezett vállalatok csupán 32 százaléka  vonta felelősségre a szabályszegőket. Az utóbbiak aránya régiós és  globális szinten is magasabb (Közép-Kelet-Európa: 34, Nyugat-Európa:  40, globális: 45 százalék).
“Ezt az arányt összevetve a válaszadók által széles körben  elterjedtnek érzett korrupció mértékével azt mondhatjuk, hogy a  rendszerek sok tekintetben nem működőképesek, nem megfelelően  képezik a vállalati kultúra részét, leginkább kommunikációs  eszközként, vagy akár adminisztratív tételként szerepelnek a cégek  listáján” – vélekedett Biró Ferenc.
A szakértő szerint a következetlenséget mutatja az is, hogy a  magyar vállalatok nagy része (90 százalék) elsősorban a belső  ellenőrzést tartja alkalmasnak a megvesztegetést kiszűrő szabályok  betartásához, csupán harmaduk von be külső tanácsadókat vagy külső  jogi irodákat. pedig olyan kényes esetekben, amikor a vállalat  alkalmazottainak, vagy akár a felső vezetésnek az érintettségéről  van szó, elengedhetetlen a független szakértők rálátása és  objektivitása a hatékony vizsgálathoz és a megfelelő tanulságok  levonásához – hívta fel a figyelmet.
Ahhoz, hogy a visszaélések száma csökkenjen, a felmérés szerint  nagyobb szerepet kell szánni az állami szintű szabályozásnak és  számonkérésnek. Ezt tükrözi az is, hogy a válaszadó hazai cégek  mindössze 6 százaléka gondolja úgy, hogy a szabályozó szervezetek és  a törvények betartatására hivatott illetékes hatóságok képesek  hatékonyan ellátni munkájukat és ítéletet hozni. Ez az arány  Közép-Kelet-Európában 14, Nyugat-Európában 29, globálisan 27  százalék.
A megkérdezett vezetők 84 százaléka üdvözölné, ha az ellenőrzési  szervek hatékonyan élnének jogosítványaikkal, ez az arány meghaladja  a közép-kelet-európai átlagot (75 százalék), és jelentősen magasabb  a nyugat-európai (61 százalék) és globális (69 százalék) átlagnál is.

 

Biró Ferenc hangsúlyozta: mivel a problémát az üzleti világ  egyedül nem tudja megoldani, komolyabb állami szerepvállalásra van  szükség, amiben az ellenőrző hatóságok és az igazságszolgáltatás  mellett kiemelt szerepet kell kapnia az oktatásnak is.

,

A bejegyzés készült: , Cikkek, tippek, videók kategóriában. Nyomonkövetheti a válaszokat RSS 2.0 segítségével. Lejjebb válaszolhat, vagy visszautalhat saját weboldaláról.

  1. Még nem érkezett hozzászólás.

Kérjük, jelentkezzen be a hozzászóláshoz!